Peter O'Toole életrajza
Tartalomjegyzék
Életrajz - Úton az Oscar-díj felé
Elbűvölő szépsége és finom, megfoghatatlan bája miatt a legkedveltebb sztárok közé tartozott, bár színészként abba a kategóriába tartozik, ahol a karrier kezdete egybeesik a művészi kifejeződés maximumának pillanatával. Második filmjében, az Arábiai Lawrence-ben nyújtott felemelő alakítása után az angol színész már nem tudta visszanyerni azt a káprázatos formáját, amely hirtelenüla világ filmművészetének nagyjai között indult. Peter O'Toole Hétszeres Oscar-jelölt, de 2003-ig nem érdemelte ki a hőn áhított szobrocskát életművéért, de a hosszú, sokszor kiváló minőségű filmek listája önmagáért beszél.
Peter Seamus O'Toole 1932. augusztus 2-án született az írországi Connemarában, Patrick "Spats" O'Toole bukméker és rosszfiú, valamint Constance Jane Eliot Ferguson pincérnő gyermekeként. Szülei Angliába, Leedsbe költöztek, amikor még csak egyéves volt, és a kis Peter itt nőtt fel, ahol apjával kocsmákat és lóversenyeket látogatott. Tizennégy éves korában, PeterOtthagyta az iskolát, és futárfiúként dolgozott a Yorkshire Evening Postnál, ahol később riportertanonc lett.
Miután két évig a brit haditengerészetnél szolgált rádióriporterként, úgy döntött, hogy színészi karrierbe kezd. A helyi színházakban szerzett tapasztalatokkal a háta mögött jelentkezett a londoni Royal Academy of Dramatic Arts meghallgatására. Ösztöndíjat nyert, és két évig a RADA-ra járt, ahol többek között Albert Finney, Alan Bates és Richard Harris volt a társai.
Lásd még: Paul McCartney életrajzaMiután a brit színpadokon drámaklasszikusokban szerepelt, 1959-ben debütált a nagyvásznon a 'The Louisiana Swordsman' című film mellékszerepében. Ugyanebben az évben vette feleségül kolléganőjét, Sian Phillipset, akitől két lánya született. Két további remek film következett, mint a 'White Shadows' (1960, Anthony Quinnnel együtt) és a 'Theft at the Bank of England',egészen addig a sorsdöntő 1962-ig, amikor a már említett "Arábiai Lawrence" (ismét A. Quinnnel és Alec Guinness-szel) nemzetközi sztárrá avatta, ami Oscar-jelölést eredményezett. Ezt követte a "Lord Jim" (1964) és a "Becket és királya" (1964) második jelölése, majd a "Lord Jim" (1964) diadala.
Lásd még: Mario Puzo életrajzaClive Donner "Hello Pussycat" (1965) című filmjében nyújtott jó komikus alakítása után Peter O'Toole a "The Bible" (1966) című kolosszális filmben játszott, majd kiváló és briliáns alakításokat nyújtott Anatole Litvak "A tábornokok éjszakája" (1967), "The Lion in Winter" (1968, újabb jelölés) című filmjeiben a rendkívüli Katharine Hepburn mellett, valamint Jack Lee "The Strange Triangle" (1969) című groteszk vígjátékában.Thompson.
A "Goodbye Mr. Chips" (1969) című musicalért és Peter Medak tekintélyes "The Ruling Class" (1971) című filmjéért ismét Oscar-díjra jelölt Peter O'Toole-nak volt néhány kiváló sikere, köztük a szokatlan "The Legend of Llareggub" (1973), az érdekes "The Man Friday" (1975), a melodramatikus "Foxtrot" (1976) és végül a Tinto Brass "I, Caligula" (1979) című filmje.
1979-ben Peter O'Toole Elvált feleségétől; nem sokkal később intenzív kapcsolatot kezdett Karen Brown modellel, akitől később megszületett harmadik gyermeke. Ismét nagy sikert aratott, és hatodik Oscar-jelölését is megkapta Richard Rush "Szakmai veszély" (1980) című filmjével, majd a "Svengali" (1983), a "Supergirl" (1984), a "Dr. Teremtő, csodaszakértő" (1985) és a "Szuperlány" (1984) következett."Az utolsó császár" (1987, Bernardo Bertolucci), amelyért David di Donatello-díjat kapott.
A "Fantomok" (1998), az utolsó filmje után Peter O'Toole a "Jeffrey Bernard rosszul van" című (Olaszországban meg nem jelent) tévéfilmmel debütált a kamera mögött. 2003-ban az Oscar-díjkiosztó végre életmű-Oscarral tüntette ki, hogy meghálálja neki a sok sikertelen jelölést, és mindenekelőtt, hogy tisztelegjen egy nagyszerű színész előtt, akinek alakításai nagy fényt hoztak a filmtörténetbe.mozi.
Peter O'Toole 2013. december 14-én, 81 éves korában, hosszú betegség után Londonban hunyt el.
Egy érdekesség: a zseniális olasz karikaturista, Max Bunker Peter O'Toole-tól merített ihletet Alan Ford, az azonos című képregény főszereplőjének megrajzolásához.