Életrajz - Hány atomos modell

Niels Henrik David Bohr 1885. október 7-én született Koppenhágában. A későbbi fizikus a Koppenhágai Egyetemen tanult, ahol apja az élettani tanszéket vezette (és ahol bátyja, Harald később a matematika professzora lett). 1909-ben diplomázott, majd doktori disszertációját a részecskék anyagon való áthaladásának elméletéről írta.

Még ugyanebben az évben a Cambridge-i Egyetemre ment, hogy a híres Cavendish Laboratóriumban, a J. J. Thompson által irányított atomfizikát tanulmányozza, de az utóbbival való erős elméleti nézeteltérések miatt hamarosan Manchesterbe költözött, ahol Rutherforddal kezdett dolgozni, elsősorban a radioaktív elemek aktivitásával foglalkozott.

1913-ban bemutatta "saját" atommodelljének első tervezetét, amely Max Planck "hatáskvantummal" kapcsolatos felfedezésein alapult, döntően hozzájárulva a kvantummechanika fejlődéséhez, amelyet "mentora", Rutherford atommag felfedezése is vezérelt.

1916-ban Bohrt a koppenhágai egyetemre hívták meg fizika professzornak, 1921-ben pedig az Elméleti Fizikai Intézet igazgatója lett (amelynek haláláig vezetője maradt), ahol fontos tanulmányokat végzett a kvantummechanika alapjairól, tanulmányozta az atommagok összetételét, halmozódását és szétesését, és így sikerült igazolnia a folyamatokátmenet.

A kvantumfizika területén végzett munkássága elismeréseként 1922-ben fizikai Nobel-díjjal tüntették ki; ezzel egyidejűleg az atommagot csepp alakban ábrázolta: innen ered a "folyékony csepp" elmélet elnevezése.

Amikor 1939-ben a nácik megszállták Dániát, a német rendőrség letartóztatása elől Svédországba menekült, majd Angliába költözött, végül az Egyesült Államokban telepedett le, ahol körülbelül két évig tartózkodott, és ugyanazt az utat követte, mint olyan tudósok, mint Fermi, Einstein és mások. Itt működött közre az atombomba megépítését célzó Manhattan Projectben,az első 1945-ös robbanásáig.

A háború után Bohr visszatért a Koppenhágai Egyetemre, ahol az atomenergia békés célú hasznosításának előmozdításán és az atompotenciállal rendelkező fegyverek használatának csökkentésén dolgozott.

A CERN egyik alapítója, valamint a Dán Királyi Tudományos Akadémia elnöke.

Amikor 1962. november 18-án meghalt, holttestét a koppenhágai Norrebro városrészben lévő Assistens Kirkegardban temették el. Róla nevezték el Mendelejev kémiai táblázatának egyik elemét, a Bohriumot, amely a 107-es atomi számmal a transzurán elemek között található.