Spencer Tracy életrajza
Tartalomjegyzék
Életrajz - Szimbiózisban a karakterrel
Spencer Tracy-t színésznek nevezni valószínűleg szűkítő. Jobb lenne azt mondani, hogy előadóművész: Spencer Tracy ugyanis természetességével és metsző személyiségével teljesen szimbiózisba tudott lépni az általa játszott karakterrel, és ugyanolyan természetességgel játszott, ahogyan az a karakter abban az időben és abban a helyzetben viselkedett volna. Durva és durva külsejévelvalójában mély érzékenységet és rendkívüli szelídséget rejtett, amelyet hagyott átsugárzani bármilyen karaktert is játszott, még a legnegatívabbat is.
Spencer Bonaventure Tracy ír bevándorló fiaként 1900. április 5-én született Milwaukee-ban (Wisconsin, USA).
Miután az első világháború alatt bevonult a haditengerészethez, színészi pályára lépett, és 1922-ben hivatalosan is elkezdte színészi karrierjét.
A következő évben feleségül vette Louise Treadwellt, egy fiatal színházi reménységet, akitől két gyermeke született. Egyikük sajnos süketnéma volt, amiért Spencer Tracy mindig is bűnösnek érezte magát, és ami arra késztette, hogy alkoholba fojtogassa fájdalmát.
Lásd még: Euler életrajzaA színházban eltöltött kemény, de bátorító tanulóévek után 1930-ban Hollywood felfigyelt a színészre, és először mellékszereplőként alkalmazta kisebb filmekben. 1936-ban kapta meg a lehetőséget, hogy megmutassa hatalmas drámai tehetségét, amikor Clark Gable mellett eljátszhatta a pap-tanácsadó szerepét W.S. VanA film a közönség és a kritikusok elismerését egyaránt kivívta. Hasonlóan sikeres volt a Victor Fleming-féle Captains Courageous (1937) című filmben a rettenthetetlen tengerész és a Norman Taurog-féle Boys Town (1938) című filmben a durva, de jóindulatú pap alakítása, amelyekért a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat kapta.
Spencer Tracy ekkorra már elismert drámai színész, egyszerre derűs és jó kedélyű, metsző és természetes. Ugyanakkor egy másik nagyszerű színésznővel, Katharine Hepburnnel való szoros együttműködésének köszönhetően laza és szellemes színészként is sikerül bizonyítania. Ők ketten George Stevens "Az év asszonya" (1942) című vígjátékának forgatásán ismerkedtek meg, és ezSzerelem első látásra. Bár Spencer - katolikus hite miatt - soha nem fog elválni a feleségétől, mégis élete végéig szenvedélyes és édes szerelmi viszonyt folytat szeretett Katharine-jával.
Az 1940-es és 1950-es években - amellett, hogy Katharine Hepburn mellett olyan sziporkázó vígjátékokban játszott, mint az "Adam's Rib" (1949) és a "He and She" (Pat and Mike, 1952), mindkettőt George Cukor rendezte -, a színész páratlan tehetségéről tanúbizonyságot tett intenzív drámai filmekben is - mint Victor Fleming "Dr. Jekyll és Mr. Hyde" (1941), és a "Day" című filmekben.átkozott" (Bad Day at Black Rock, 1955) című John Sturges-filmben - éppúgy, mint az ízes vígjátékokban - mindenekelőtt Vincent Minnelli "A menyasszony apja" című filmjében (1950), amelyben egy apát alakít, akit fiatal lánya házasságának híre lesújt.
Az utóbbi években egészségügyi okokból (a túlzott alkoholfogyasztás különösen a tüdejére volt negatív hatással) ritkította a filmvásznon való szerepléseit. Utoljára két Stanley Kramer által rendezett filmben játszott: a "Győztesek és vesztesek" (Judgment at Nuremberg, 1961), a nürnbergi per elnöklő bírájának szerepében, és a "Találd ki, ki jön vacsorára?" (Guess Who's Coming to Dinner?) című filmben.Ki jön vacsorára, 1967), amelyben egy progresszív apát alakít, aki megbékél az eszméivel, amikor lánya fekete barátot hoz haza. Ez lesz Spencer Tracy utolsó nagy filmes alakítása, és az utolsó szeretett Kate mellett.
Spencer Tracy 1967. június 10-én, hatvanhét éves korában, szívrohamban halt meg a Los Angeles-i Beverly Hillsben, egy jó, ironikus és nagylelkű ember, valamint egy nagyszerű művész, érzékeny és kifinomult ember emlékét hagyva maga után.
Lásd még: Alvar Aalto: a híres finn építész életrajza