Életrajz

Hérodotosz (feltehetően) i. e. 484-ben született a dóriaiak által gyarmatosított Kária városában, a kis-ázsiai Halikarnasszoszban, arisztokrata családban: anyja, Dryón görög, apja, Lüxész pedig ázsiai származású. Unokatestvérével, Paniaszival együtt politikailag szembeszállt Halikarnasszosz zsarnokával, II. Ligdámival, aki I. Dareiosz, Perzsia nagykirályának támogatásával uralkodott a városban.

Miközben Paniassi halálra ítélik, mivel a zsarnok azzal vádolja, hogy részt vett egy arisztokratákból álló összeesküvésben, amelynek célja az ő megölése volt, Hérodotosznak sikerül elmenekülnie, mivel menedéket talál Szamoszon, egy perzsaellenes orientációjú, a delio-attikai ligához csatlakozó városban, ahol többek között lehetősége nyílik arra, hogy fejlessze a jón nyelvjárás ismeretét.

Két évig maradt Szamoszon, i. e. 455 körül. Hérodotosz Visszatér hazájába, még időben, hogy tanúja legyen Ligdami kiűzésének. A következő évben Halikarnasszosz Athén hódoltsága alá kerül, Hérodotosz pedig utazni kezd a Földközi-tenger keleti részén fekvő területeken. Négy hónapot tölt Egyiptomban, ahol lenyűgözi a helyi civilizáció, és olyan anyagot gyűjt, amelyből megírja a "Történeteket".

Kr. e. 447-ben Athénba költözött, ahol megismerkedett a milétoszi Hippodamosz építésszel, Periklészszel, a szofistákkal, Protagorasszal és Euthidémosszal, valamint a tragikus költővel, Szophoklészszel. Két évvel később részt vett a panathenaeusokon, amelyeken a jelentős összegért, tíz talentumért cserébe nyilvánosan olvasott fel szövegeket. Nem sokkal ezután Hérodotosz úgy döntött, hogy a Magna Graeciában található Thuriában, egy pánhellén kolóniában telepedik le, amelyet i. e. 444-ben segített megalapítani.

440 és 429 között írta a "Históriákat", egy olyan művet, amelyet ma a történetírás első példájának tartanak a nyugati irodalomban. A "Históriák" a Kr. e. 5. században a perzsa birodalom és a görög poliszok között vívott háborúkat meséli el. Ma már nehéz azonosítani a szerző által használt írott forrásokat, mivel azok elvesztek: az egyetlen bizonyított előzmény HecataeusMilétoszi, míg a kumai Ephorus a lídiai Xanthust is megemlíti. Természetesen, Hérodotosz Delphoi, athéni és perzsa gyűjteményeket, epigráfiákat és hivatalos dokumentumokat használ fel írásaihoz.

A halikarnasszoszi történetíró i. e. 425-ben, a peloponnészoszi háború kitörése után halt meg: halálának körülményei és helye azonban ismeretlenek.