Életrajz - Minden egy éjszaka alatt

Mary Shelley angol írónő 1797. augusztus 30-án született Londonban William Godwin filozófus, az anarchista racionalizmus egyik legjelentősebb képviselőjének és Mary Wollstonecraft erős és határozott nőnek, aki korának egyik első, a nők jogaiért küzdő alakja volt. Sajnos ez a kivételes anya, aki minden bizonnyal sokat adhatott volna lányának, nem sokkal később meghalt.Godwin 1821-ben újra férjhez ment egy özvegy ismerőséhez és kétgyermekes anyjához, Mrs Clairmonthoz.

Mary viszont egy skóciai tartózkodás során ismerkedett meg a fiatal és zseniális lázadó költővel, Percy Bysshe Shelleyvel, akihez 1816-ban, alig tizenkilenc évesen, egy merész svájci szökés után ment feleségül. A költő háta mögött tragédia állt, hiszen már elvesztette első feleségét, Harriet Westbrookot, aki öngyilkosságban halt meg, és ez megszakította kapcsolatát apjával, akit soha többé nem látott.A mértéktelen és nyughatatlan angol költő később a "Mab királynő" című novellájával és a "Prométheusz szabadul" című lírai drámájával vált híressé.

Vele utazott Franciaországba, Németországba és Hollandiába.

1822-ben, miután La Speziába költözött, Percy Shelley és egy barátja, egy közös ismerősük férje Genovába indult: ők ketten nem tértek vissza; a költő holttestét július 15-én találták meg a hullámok között.

Miután lázas férje halála után visszatért Londonba, Mary Angliában élt hivatásos írói munkájának bevételéből. Több regény szerzőjeként leginkább a "Frankenstein vagy a modern Prométheusz" című, 1818-ban írt első könyvével vált híressé, amely szinte tréfából született, vagyis amikor Byron egy nyári genfi tartózkodás során Shelleyékkel és a hűséges Polidorival együtt azt javasolta, hogyShelley "A bérgyilkosok" című rövid művét, Byron "A temetés" című novelláját (amely 1819-ben "Egy töredék" címmel jelent meg), Polidori pedig egy lenyűgöző és titokzatos vámpír romantikus alakját alkotta meg "A vámpír" című kisregényével.vámpír"; Mary ehelyett Frankensteint írt, miután egy szörnyű rémálomban megálmodta őt (legalábbis a legenda szerint). A témát mindenesetre egyértelműen az életet teremtő ember ókori mítosza ihlette (de Ovidius "Metamorfózisai" és Milton "Elveszett Paradicsom" című műve is), amelyben azonban a csodagyerek helyébe a kémia és a galvanizmus lép.

A könyv egy fiatal svájci természetfilozófus történetét meséli el, aki különböző holttestekből vett anatómiai részek felhasználásával egy szörnyű lényt épít, amelybe sikerül olyan eljárásokkal az élet szikráját belevinnie, amelyeknek a titkát csak ő ismeri. A teremtményről félelmetes külseje ellenére kiderül, hogy a szív jóságának és a lélek szelídségének a kvintesszenciája.tudatára ébred annak, hogy másokban undort és félelmet kelt, a jóságra hajlamos természete teljesen átalakul, és igazi pusztító dühvé válik; számos bűntény után végül még a teremtőjét is megöli.

Brian W. Aldiss, aki maga is angol kritikus és sci-fi író, Mary Shelley regényét helyezi a modern sci-fi alapjául, és kétségtelen, hogy az összes később írt, a Teremtő-teremtmény párosra épülő történet a "Frankenstein" mentén halad.

Mary Shelley természetesen más műveket is írt, amelyek némelyike szintén tipikusan sci-fi témákat vetít előre (mint például "Az utolsó ember", amely egy szörnyű járvány egyetlen túlélőjéről szól, amely az egész emberiséget kiirtotta), regényei azonban soha nem érték el első művének hírnevét.

Az első könyvének sikere, amely állandó szerencsének örvendett, és számtalan utánzat tárgya lett, annak köszönhető, hogy mennyi kérdést és etikai-filozófiai kételyt képes felvetni, például az élet eredetéről szóló spekulációkat, a tudomány kétértelmű szerepét, a "szörnyek" gyakran akaratlan teremtőjét, az ember eredeti jóságának és kreativitásának problémáját, aamelyet a korrupt társadalom követ, és így tovább.

Mary Shelley életének nyugtalanító jegyzetét rajzolja ki az a tragikus vég, amely az említett genfi esték szinte valamennyi résztvevőjét érte: Percy Shelley, mint említettük, hajótörésben megfulladt, Byron nagyon fiatalon halt meg Missolongiban, Polidori öngyilkos lett...

Mária viszont gyötrelmes élet után (amely a sikere és férje halála után is tele volt botrányokkal, pénzügyi nehézségekkel és visszautasított szerelmi kapcsolatokkal) 1851. február 1-jén Londonban halt meg, békés öregkorát töltve egyetlen megmaradt fia társaságában.